2013. február 27., szerda

ABC elemzés


Ismertető

Az ABC elemzés egy elsősorban a logisztikában / kereskedelemben elterjedt elemzési módszer. Annak megállapítására használják, hogy az adott termék / alapanyag készletgazdálkodásakor milyen stratégiát kövessen a vállalkozás. De ugyanúgy használható annak eldöntésére, hogy egy ügyfél a már meglévő forgalma, lehetséges forgalma, stb. alapján extra figyelmet kíván, vagy nem szükséges a kiemelt bánásmód.

Az analízis a Pareto-elven alapszik, miszerint a termékpaletta egy kis része felelős a teljes forgalom jelentős részéért. Az ABC elemzés a termékek éves felhasználása alapján különíti el a lényegest a lényegtelentől, 3 kategóriába sorolva azokat (A, B, C).


Kategóriák (A, B, C)

“A” anyag:
Az “A” anyagok csoportjába azokat az anyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső felhasználási
értéke magas és / vagy rendkívül nagy mennyiségben használják fel azokat. Az összes anyag együttes értékének 80 %-át, az összes anyag mennyiségének mintegy 10-20 %-át teszi ki.

“B” anyag:
A “B” anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső értéke közepes. Az összes anyag együttes értékének 15 %-át, az összes anyag mennyiségének mintegy 20 %-át teszi ki.

“C” anyag:
A “C” anyagok csoportjába azokat az alapanyagokat soroljuk, amelyeknek egy periódusra eső felhasználási értéke alacsony, vagy ritkán kerül felhasználásra és/vagy rendkívül kedvező az ára. Az összes anyag együttes értékének 5 %-át, az összes anyag mennyiségének, mintegy 70 %-át teszi ki.


Van pár olyan tényező, ami a fentieken kívül befolyásolja, hogy a felsőbb kategóriába kerül-e (B->A, C->B) az adott alapanyag:
  • gyorsan romló áru
  • ellátás/beszállítók kiszámíthatatlansága 
  • készlethiány súlyossága (mi történne, ha az adott alapanyagból / termékből hiány lépne fel)
Az A és B csoportnál szóba jöhető intézkedések:
  • pontosabb előrejelzések készítése
  • alaposabb nyilvántartás
  • gyakoribb leltározás
  • készlettartási költségek csökkentése


Az ABC elemzés lépései

1. A vizsgálatba bevonandó alapanyagok meghatározása, majd az időszaki felhasznált mennyiségek hozzárendelése.

2. A felhasznált mennyiségek és az egységár alapján a felhasznált termékek forgalmának kiszámítása, a felhasználás/fogyás értéke.

3. Az egyes termékeknek a felhasználás értéke szerinti sorba rendezése. (Csökkenő sorrend!)

4. Az egyes termékek felhasználási értékének százalékos megadása az összes felhasználási értékre vonatkoztatva. Adott termék forgalmának értéke hány százaléka az összes termék forgalmához képest.

5. Az egyes termékekre vonatkozó százalékos adatok összegzése. Az adatok alapján az alapanyagok A, B, C kategóriába történő besorolása.


Linkek:
http://www.agr.unideb.hu/ebook/logisztika/az_abcelemzs.html
http://mediapedia.hu/abc-analizis
http://abc-pareto-analysis.blogspot.hu/
http://gs1hu.org/FTP/documents/logisztika_konyv/Keszletgazdalkodasi_modszerek_utmutato.pdf

Ha több elemzési módszerre kíváncsi, kattintson ide: elemzési módszerek

2013. február 24., vasárnap

Elemzési módszerek



Alább felsoroltam néhány közismertebb, illetve kevésbé elterjedt elemzési - tervezési módszert, technikát. Egy részük stratégiai elemzéshez, más részük hatékonyságnöveléshez használható, illetve néhányuk az üzleti eredményesség javítását hivatott szolgálni.


ABC elemzés

SWOT elemzés

Vízesés diagram

Ár, volumen, összetételváltozás hatás elemzés

BCG mátrix (portfolió elemzés)

Értéklánc elemzés

Balanced Scorecard

RFM elemzés

Ok-okozat, halszálka diagram, Ishikawa-diagram, 5W (5 miért?)

Marketing mix

PEST analízis

Porter féle 5 versenyerő modell

Termék életgörbe

Forgatókönyv technika

Benchmarking

Értékelemzés

Conjoint analízis

Delphi módszer

Brainstorming

Hatalom - érdek mátrix

Költség-haszon elemzések (CBA – cost-benefit analysis)

Költség – haszon mátrix

Érzékenységvizsgálat

Kockázatelemzés

RACI mátrix